Két barát találkozik a városban. Az egyiknek egy hatalmas lilás-fekete monokli díszeleg a szeme alatt. - Te, barátom! Mi történt veled? - Ismered a feleségem… - Igen ismerem, de… - Tudod milyen… - Tudom, de akkor is, mi történt? - Szemen vágott egy fagyott csirkével! - Ne már! És miért tette? - Épp a hűtőben matatott, bedőlve, miniszoknya volt rajta. Nem bírtam magammal, felhajtottam a szoknyáját és beraktam neki! - És ezzel mi a baj? Nem szereti hátulról? - Dehogynem! Csak nem a TESCO-ban!

- Van autód? - Igen. - Az jó! És milyen színű? - Kék. - Az szép! És hány személyes? - Kettő. - Hűűha! És hány köbcentis? - Hatezer. - Ahh… hű… és… milyen gyártmányú? - IFA.

Utópia a tengeren – a szabadelvűség szigetei A PayPal online fizetési szolgáltatás alapítója, Peter Thiel nem kis összeget, 1,25 millió dollárt adományozott a Seatsteading Institue-nak, aminek nem kevesebb a célja, mint hogy nemzetközi vizeken úszó szigeteket hozzanak létre. A 2008-ban alakult intézet azt tervezi, hogy az olajfúró platformokhoz hasonló konstrukcióban mesterséges felszíneket hoznak majd létre, lehetőleg nemzetközi vizeken, ahol nem tartoznak más állam fennhatósága alá, és ahol nem érvényesek a nemzetközi szerződések, tehát tulajdonképpen egy új ország alapítása lenne a végcél, elsőként San Francisco partjaitól 200 mérföldre. Az elképzelés elég meredek, az új telepeken ugyanis a szabadelvű ideológia alapján szerveződne majd a társadalom, ennek megfelelően nem épülne ki a jóléti társadalom, nem lenne minimálbér és egyéb szociális juttatás, az építkezésben nem lennének korlátozások, a fegyvertartást minimálisan szabályoznák. Teljesen más lenne a gazdasági és adózási rendszer.